♥:):):)♥

Minden egy átlagos napon kezdődött... Vagyis, nem volt egészen átlagos Nap! A Szülinapom (júli.19). A Szüleimtől egy Tokio Hotel-es ágyneműgarnitúrát kaptam! A Tesóm csodák csodájára nem felejtette el ezt a napot! Csoda... egy Tokio Hotel-es tornacsukát kaptam! A hugom... hát tőle 2 puszit és lerajzolta a Tokio Hotel-t! Nagyon rendes gesztus volt tőle.

A legjobb barátnőmtől, Krisztytől... nem vártam nagy dolgot, hiszen csak apróságokat kapunk egymástól...:

-Boldog szülinapot Szandy...! Itt van az ajándékod, de csak otthon nyithatod ki...

Azzal átadott egy boritékot.

-Köszönöm... nagyon szépen köszönöm... várj haza kell mennem...!-rohantam haza.

-Várj csak... a boriték egy kicsit várhat még, most eljössz velem, valahova...- mondta huncuton...

-Rendben.

Elvitt pizzázni...! Nagyon szerény kaja volt... annyit mondott:

-Ennyi futotta a zsebpénzemből... de ha kinyitottad a boritékot meglátod, miért!?

Megettük, elköszöntünk... De én már hazafele kinyitottam a boritékot.

-ÁÁÁ... nem hiszem el!!! Ez nem lehet igaz!!! Nem... wáá...!-ordítottam ahogy csak tudtam... a szomszédok kisitt rosszalva néztek rám.

Tényleg hihetetlen volt. 2 fős Tokio Hotel koncert jegy volt, repülőjeggyek és szállással ellátva! (Ennek mennyi pénze lehetett... gondolkoztam...de nem volt rá sok időm)

Hazaértem, anyunak elmondtam mi történt. Csak annyit mondott hogy ő nem ér rá! Apunak is elmondtam... ő annyit mondott, hogy elmehetek, de ő nem tud eljönni velem!

Még meg sem néztem a dátumot! Augusztus 13. Wáá... nem hiszem el! Kriszty szülinapja! Jajj... de a bulija is akkor lesz.

-Van egy ötletem! -gondolkoztam hangosan!

Gyorsan felmentem az MSN-re. Nincs fenn Kriszty... De fenn van a legfőbb ellenfelem: Brigi! Ezt el kell mondanom neki, hagy egye az irigység.Mivel ő is rajongó...:

-Szia!-mondam neki!

-Hello!-válaszolt vissza...

-Képzeld!!! Kaptam Krisztytől 2 fős TH-s koncert jegyet!- dicsekedtem!

-Jajj... tényleg! Boldog Szülinapot! Kit viszel magddal?-nyalizott nekem.

-Nem tudom... nem gondolkoztam még rajta. Anyuék nem érnek rá! Talán Kriszty... -mondtam neki, hogy egye meg a sárga irigység.

-Kriszty!?? De hiszem nem is szereti a Tokio Hotel-t!- szólt kicsit felháboodva.

-Tudom... de neki "tetszik" Tom... és mivel a szülinapján lesz a koncert, gondoltam...-mondtam neki.

-Bocsi mennem kell! hello!-azzal lehúzta a csíkot!

1-2 óra múlva...

Kriszty még mindíg nem jött fel. Kikapcsoltam a gépet, elmentem fürödni, vacsiztam és naplót írtam. A naplómba szóról szóra leírtam mindent. Kb. 5-10 oldal betelt! Természetesen éjszaka nem is aludtam semmit. Ilyenkor?? Mikor azt egész nap tökeletes volt? Bebújtam az ágyba... persze már az új ágyneműmmel. Csak a posztereket tudtam bámulni. A tornacipőt még az ágyamban sem tudtam levenni. A rajzot is kitettem a többiehez...

Reggel...

Istenem! Elaludtam! Már Dél van! Gyorsan felhúztam a gatyám, a fölsőmet, és egy kis smink sose hiányozhat..."Tökéletes"...  Gyorsan átrohantam Krisztyhez... Szokás szerint ő is akkor kelt fel mint én. -Szia Kriszty! Gyorsan mondom! Figyu... iszonyat köszönöm az ajándékot! Nagyon nagyon nagyon! Tényleg... Szóval.. Mi lenne ha te jönnél el velem a koncertre?? Tudom nem szereted őket, de gyere... neked egy kis jó "kaland". Mentem! -búcsúztam el- Ja és írj majd egy e-mailt a válasszal!!!

Szóhoz sem jutott...

Délutánra megérkezett az e-mail: Rendben, veled megyek...

Írtam neki, hogy a többit én állom, amiket még nem vett meg. Anyuék elengedtek...

Eljött Augusztus 12-e. Hogy Krisztynek ne rontsam el a szülinapját, rendeztem neki, egy szülinapi buli ahol a sztárvendég: Puskás Peti... az ő kedvence...nagyon örült... remgetek ajándékot kapott... meg persze pénzt ami ekkor jól jött.

Este el is indultunk... este 7-kor indult  a repülő. Nem utazott még egyikünk sem repülöőn, de nagyon élveztük. megérkeztünk! Már este 9-kor ott voltunk. Magdeburg... Wáá... nem hiszek a szememnek! Lehet, hogy Bill is itt sétált ma, vagy ezen az utcán kaptam meg az első csókját...? Úr isten!! Nem hiszem el! Itt. én??? Hogyan?? Nem tudtam annyira arra koncentrálni Krisztyre... Csak ennyitt hallottam:

-Gyere már Szandy! Keressünk egy Hotelt! - mondta... hulla fáradtan.

Megvan! Itt van a hotel! bementünk... és rögtön a 8-es szobát kaptuk. Persze angolul beszéltünk... Mert németül csak kicsit tudunk.

Kriszty már éjfélkor aludt! Én nem tudtam! Bekapcsoltam a Tv-t! TH ment! Hajnalban a folyosóról hangokat hallottam...  Kinéztem... 5 sötét alakot láttam... Az egyikre rásütött a lámpa! A portás volt.  A többi 4 "ismerős" volt. Az egyik Billre, a másik Tomra, a harmadik Gustavra és az utolsó Georgra hasonlított. Krisztyt gyorsan felráztam, de nem akart felkelni. Leönöttem vízzel!

-Hé... Hülye, mit csinálsz!?? - dörmögte mérgesenn.

-Psssssszt! Valakik vannak odakinn... a THra hasonlítanak, de nem lehetnek azok...Itt? Ahol mi?? Nem... képtelenség. - mondtam.

-Oké... kimegyek megnézem!- mondta.

2-3 perc múlva visszajött ledöbbent arccal.

-Szandy!!! Ezek... ezek... ezek..a..a.. TH!-mondta suttogva...

-MICSODA????? - fogatam magam és kirohantam a hálóingemben...

Elsétáltam mellettük, mintha nem is ismerném őket... TÉNYLEG AZOK! Nem hiszem... huh...

Elájultam.

Kriszty a szobából követte az eseményeket... Kirohant megnézni mi bajom... de akkor mát ott voltak a TH tagjai is... körülöttem.

Kriszty mesélte, hogy bevittek a szobába... és órákon át ájulva feküdtem Bill ágyán... Billen kívül mindneki lefeküdt... Kriszty a srávok szobábjába maradt... Tom felajánlotta az ágyát neki (egyedül!!!), hogy aludjon ott ő meg alszik a kanpén. Még Krisztynek is fura volt ez a helyzet. Mivel tetszett neki Tom azt mondta:

-Kösszi... de szerintem ebbe az ágyba ketten is!!!

-Rendben...-válaszolta Tom! (miért... mit vártok egy ilyen csábos felajánlás után Tomtól??...:))

Krisztyék egy ágyban aludtak... de nem történt semmi.

Bill velem maradt a szobába, kettesben... reggel mikor felkeltem... már senki sem volt ott! Se Bill, se Tom... se senki...csak Kriszty feküdt az ágyon!

Elmesélt mindent mi történt! Állítólag Bill tett az ágyba... hehe...

- HOGY LEHETEK EKKORA BAROM, HOGY ILYENKOR ÁJULOK EL??? SOSE ÁJULTAM EL MÉG!!!-mondtam iszonyat dühösen....

-Azt mondták a srácok, hogy estére visszajönnek... kiürítenek nekünk egy szobát és itt maradhatunk velük. De persze a koncerten kötelező ott lennünk, ezt mondták az ikrek. És rendelhetünk BÁRMIT ők állják... -hangzott Kriszty!

-De nézz az órára... már délután 1 óra van! Istenem!!! 5 óra múlva lesz a koncert. Azt se tudom mit vegye fel... úr isten, hol a cipőm... a sminkem, a ruhám??

-Nyugi... van még idő...-így kriszty....

Azzal, megkersetem a cuccaim és felöltöztem... ebédeltünk... és eljött a délután 5 óra.

Elindultunk, hogy az 1. sorban tomboljunk... De mire odaértünk már az 1. hely rég foglalt volt, sőt... már csak hátul volt hely...Gyorsan betolakodtunk az 1. sorba... persze mindenki szidott minket! De nem izgattuk magunkat...

6 óra 1 perc! Bejött Bill,Tom,Gustav és Georg!! Nem hiszem el hogy ez a srác virrasztott mellettem egész este, mikor másnap egy ilyen nagy koncert volt... De édes... jaj... most húzta fel a pólóját.... Tom most jött ki a "kifutóra"... Oh... de jó! Király! A Schrei szám közben azt mondta (angolul):

-Most jöjjön fel egy olyan lány akiért megérte nem aludni...

És felhívott... végre megmondtam neki a nevem... persze, hogy a szám végégig nem tudtam leszedni a szemem róla!

Lekísért a színpadról és azt mondta... :Este találkozunk...

 Vége lett a koncertnek... "haza"ballagtunk...

Már 9 kor a hotelben voltunk... 10 kor a srácok is megérkeztek....

-Sziasztok! -állítottak be egy üveg pezsgővel...

-Hhh..e..ll...o...szz...t..o...kkk...!!! - nem tudtam szóhozjutni!!!

Nem hiszem el! Velem örténik?? Valaki csípjen meg!!! Ez nem lehet! Túl szép, hogy igaz legyen...

-Szandy... itt vagy???- szólt hozzám Bill!

-Igen... persze...-dadogtam!

-Mesélj magadról valamit...-kért Bill!

-Huh... magamról?? Hát.. nincs sokminden.. 13 éves vagyok. Magyarországon élek... Állandóan feljárok az RTL KLUB fórumára a többi TH rajongókkal beszélgetni... ha te tudnád, hogy mikre nem képesek a rajongók... :) És persze Imádom a TH-t! Most mesélj valamit magadról... amit persze az újságokból nem lehet megtudni rólad...-kértem...

-Hát... nincs sok minden... szinte mindent lehet tudni rólam... még hazugságokat is...

-Hazugságokat...-dörmögte az orra alá Kriszty...

-Tényleg! Kriszty! Veled mi van?? - mondta Tom!

-Hát... izé... semmit... ugyanaz, mint a Szandyval...

Jajj... ne! Elfelejtettem a szülinapját! Úr isten! Valamit tennem kéne...

-Kriszty lemész a portáshoz megkérdezni, mikor megy repülő Budapestre??-kértem...

-Most??De hiszen majd csak augusztus végén megyünk haza... - így meglepetten Kriszty!

-De jó! Augusztus végéig??Az király! - szóltak az ikrek! :)

-Kérlek Kriszty... - kérleltem...

-Rendben...- mondta fogcsikorgatva

Kriszty kilépett az ajtón...

-Na figylejetek...-húztam körám a srácokat!:)- ma van a Kriszty szülnapja.. de én miattatok elfelejettem... kéne valamit csinálni!

-Mit?? -kérdzte Tom éredeklődve ...

-Hát... nem tom(Tom)... vagyis nem tudom! xD- mondtam

-Gustav, Georg (hátul ültek a matracon).... itt van 100 € menjetek el venni valami szépet...!-mondta Bill...

-NEEE....!!!-vágott közbe Tom- majd én elmegyek... addig ti tortáért menjetek el...

Mindenki elment a maga dolgára. Csak én meg Bill maradtunk a szobába. Nagyon kedves, volt... megkérdezte, hogy nekem mikor van a szülinapom... Persze mivel 2-3 hete volt Bolgod Szülinapot kívánt. És adott két puszit...

Wááá... ez nem lehet Bill... nekem, ő, puszit? Képtelenség... Legszívesebben megkértem volna, hogy csípjen meg, de végül nem tettem!:)

-Valaki jön...-mondtam neki.

-Tomék, vagy már Kriszty az??-kérdezte.

-Kimegyek megnézem... ha a Kriszty akkor megpróbálom feltartani...-rohantam közbe..

Kimentem. Kihalt volt a folyosó. Sehol egy lélek... Elindultam a lépcső irányába. De mintha ez egy horrorfilm lenne, ahol minden(ki) KIHALT!

-ÁÁÁ!-kiáltottam!

Erre kirohant Bill megnézni mi bajom!

Tom egy virágcserép mögül megilyeszett...

-Tom! A frászt hoztad rám!!!-szóltam idegesen.

-Bocs. Nem akartam..., de nehogy mégegyszer elájulj...-mosolygott rám.

-Mit vettél Krisztynek??  -kérdeztem kiváncsisan.

-Majd meglátjátok, ha ő is ittlesz... Gustav, Georg?? - hallottuk, hogy jönnek...- Már itt is vannak az emlegetett szamarak...:) Milyen tortát vettetek neki??

-Hát... feketeerdőt... Szereti?-kérdezte Gustav!

-Persze... a kedvence!- mondtam kihangsúlyozva a kedvencét...

Bementünk a szobába mindannyian. Jól éreztem magam köztük! Mondjuk ki nem érezné ilyenkor jól magát, mikor a világ legédesebb pasijaival beszélgethet!?

-De hol van ilyen sokáig kriszty??-Tom...

-Hát... megyek megnézem. -azzal kimentem a szobából.

Lementem a portához... Kriszty a portással vitatkozott, mert nem volt jó a net.

-Kriszty! Gyere mostmár fel... hagy a netet... úgy is van időnk...-kiabáltam a lépcsőről!

-De hát, az előbb, te...-szavalta.

-Tudom, mit mondtam az előbb, de mostmár mindegy hiszen minek sietnénk haza??-mosolyogtam el magam.

-Igazad van...-helyeselte.

Felmentünk a lépcsőn. Be a szobába. Benyitottunk...Sehol senki. Sötét volt.

-BOLDOG SZÜLINAPOT!!!-ugrottak elő a srácok a kanapé mögül.

-Jajj... köszönöm...-nyöszörögte a szülinapos.

-Itt az ajándékod.. -pirult el Tom...:)

-Köszönöm, de mi ez??-faggatta.

-Nyisd ki...-javasoltuk. - Még mi sem tudjuk mi az...számunkra is nagy meglepetés...

Kinyitotta Kriszty! Na mi volt benne??? Egy divtos fekete gatya,póló,pulcsi,öv,fehérneműkészlet...mindegyikre zöld színnel rá volt írva, hogy 7.

-Gondolom a fehérneműt külön vetted hozzá! -viccelődött a tesója.

-De miért pont 7?-kérdezte a barátnőm.

-Mert ebbe a szobába ismertelek meg!!!-mondta Tom olyan aranyosan...

Köszönöm Istenem... tudom, hogy nagyon nagyon sok lány azt kívánja, hogy Billel meg a THval legyen. De kérhetnék egy kicsit többet?? Történjen ma valami köztem és Bill (nem szexre gondolok...).

-Elmegyünk fürödni...gyere Kriszty...-húztam magam után.

A fürdőben 2 zuhanyzó volt és egy kád... én elfoglaltam az egyik zuhanyt, kriszty a másikat. Elkeztünk énekelni... minden ami hirtelen eszünkbe jutott... Mikor készen voltunk kimentünk a többiekhez.

-Meséljetek... mi van a Blog27-tel kapcsoltaban.-kérleltem őket.

-Hát... semmi, beláttuk rosszak voltak.Így már nem tartoznak a TH-hoz. Lengyelországban viszont sok a rajongójuk...-mesélte Bill!

-IGEN! - suttogtam boldogan.

A torta sec-perc alatt elfogyott... Krisztyvel elmentünk lefeküdni a szobába. a srácok is. Hajnalban gyorsan eltelik az idő.

Másnap szokásunkhoz híven kora délután keltünk. "Csak" egy lapot találtunk:

Sziasztok Lányok!

El kellett mennünk a menedzserünkkel megbeszélni egy

fontos dolgot, amit

tegnap este ötlöttünk ki.

Puszi, a TH!

Miután átolvastuk a levelet vagy 10000szer megebédeltünk, de nekünk az még reggeli volt.Elmentünk "felfedezni" Magdeburgot... Nagyon király volt.

Estefele hazaértek a srácok. Megin jót beszélgettünk. Mondták, hogy nekik minden 2. nap fellépésük van, de mikor nincs olyankor szivesen megmutatnak egy két helyet itt Németországban. Persze az ajánlatot rögöt elfogadtuk. Gusttav és Georg azt mondta:

-Mi csak zavarnánk...-mosolyogva:)

Minden nap eltelet... vagy egyedül voltunk, vagy épp sétáltunk a fiúkkal. Nagyon jó volt. NAGYON!

Az eggyik nap mikor a vidámparka mentünk és felültünk a hullámvasútra... nagyon király volt. Persze Bill mellett ültem. Mikor átpördült egymás után 3szor a kocsi, "véletlenül" belekapaszkodtam Billbe! Rámnézett, és megfogta a kezem. Istenem, de Imádom.

Próbáltam figyelni Kriszty meg Tom mit csinál, de csak annyit láttam, hogy közel ülnek egymáshoz és fogják egymás kezét... Nagyon jó volt a szellemvasút is. Rengeteget síkítottunk (a lányok)... De volt kit szorongatni! Mikor bementünk egy másik szobába a vasúttal... Bill megcsókolt. Sose érzetem még magam ennyire jó. Éreztem, hogy életem vágya teljesült. A csókja egyszerre volt finom és magnyugtató. Olyan jó volt!!! Wá... még most sem hiszem el.

Este a srácok hivatalosak voltak egy kerti partyra ami reggelig is elhúzódott.

-Lányok... mi lenne, ha eljönnétek velünk? Úgy sincs kivel menni, és ti sem csináltok semmit...Vagy mégis??-kérdezte Tom.

-Rendben... de mit kell felvenni? Szép ruhát, vagy esetleg teljesen hétköznapit??-kérdezte Kriszty... miközben kinyitotta a bőröndöt.

-Hát.. amit akartok. - feleték.

Kriszty természetesen a legújjab ruciját vette fel, amit Tomtól kapott... Hogy egy kicsit hízelegjen. Én?  Hát... először foggalmam sem volt. Aztán elkeztem turkálni a holmiaim között. Azon gondolkoztam mi lenne, ha a Tokio Hotel-es fölsőmet venném fel. Aztán rájöttem, hogy tök hülyeség hiszen az már kérkedés. És csak Billhez kell fordulnom és látom...:) Aztán... felvettem a fekete fölsőmet amire csillogó ezüstel az volt írva: I never forget for you! (Én soha nem felejtelek el TÉGED!) És hozzá egy fekete gatya és természetesen egy csomó kiegészítővel... Kriszty és én egymást sminketük ki. Krisztyre egy halvány zöld áryalatú szemhálypúder kentem és hozzá szempillaspirál és fekete kontúrral. Rám... fekete színű kontúr... és nagyon halvány szürkét vitt fel a szememre...! Rúzst egyikünk sem kent a másikra... Hátha...szóval értitek...:)

Mikor kész voltunk kimentünk és már vártak ránk a fiúk. Egy csomó bókot kaptunk... mi meg pirultunk, hiszen nem minden nap kap az ember bókokat egy-két szupersztártól.:) Elindultunk... Limuzinnal haladtunk a buli felé. Ott hírességek voltak...De olyanok, mint például Shakira, Green Day... Persze a TH már barátként üdözölte őket, mikor mi nem tudtunk szóhoz jutni.Billel egymásba habarodva csókolóztunk. Nagyon jó volt. Mindenki iszonyat rendesen viselkedett... A Bulin természetesen énekelt a Tokio Hotel és akik ott voltak. Kriszty meglepetésére ott volt Puskás Peti... nem tudom hogy keveredett oda... de ott volt.:) A Party után visszavitt a limuzin a a hotelhez. Rögötn az ágyba főltünk Krisztyvel, mivel hajnali 6 volt.A Srácok is követtek.... vagyis a saját ágyukba:)!

Reggel... Augusztus. 19.

-Jajj... 1 héten belül el kéne menni, mert még van az a sok nyári házifeladtat és 3 könyv ami épp nem tinimagazin vastagságú.-nyöszörgött Kriszty.

-Megőrültél???-aztán lejjebb vettem a hangerőt...-Igazad, van! De nem akarok!

-Én sem, de muszály...-válaszolta lehangolva.

-De van majdnem egy hetünk:)-mondtam bizakodva!

Eltelt egy nap, kettő, aztán három, aztán 4. De mindannyian nagyon nagyon nagyon nagyon jól éreztük magunkat.

Augusztus 23.

Mivel a srácok nem voltak "itthon" összepakoltuk a cókmókunkat. Mindent. Kivéve: Kriszty Tomanak egy férfi medált adott amibe az volt írva: It was nice, but teh end! (Szép volt, de mostmár vége). Kiderült számomra, hogy Tom és Kriszty között több van mint gondoltam!

-Mi van Tommal, közetek?-kérdeztem heverve az ágyon.

-Semmi... állandóan intézkedik állítólag "Titkos" ügyekben.Csak a hullámvasúton kerültünk egymáshoz közel. Megcsókolt. És megfogta a seggem.. És közetetk Billel?- válaszolta és felgugolt az ágyról.

-Detto ugyanez. Mi a bulin is csókolóztunk... És mond csak hogy csókol Tom?-mosolyogtam.

-Hát... iszonyat jól... Gondolom Bill is.

Bólogattam.

A Srácok "haza"jöttek este. El kellett mondani nekik, hogy holnap megyünk haza.

-Nah... figyeljetek fiúk. Nagyon köszönjük a vendéglátást. Iszonyat rendesek vagytok! Mostmár nem sztárként tekintünk rátok hanem iagzi barátok ként. De nekünk mlost el kell mennünk... hiszen Magyarországon van a családunk, a suli (ami nem lényeges), meg a barátok... persze mostmár ti álltok első helyen a listán! Számunkra ez a nyár a NR.1!-egészítettük ki egymást Krisztyvel.

-Mi is barátok ként tekitettünk rátok... és remélem ez így is marad. De nincs másik lehetőség... nem tudtok itt maradni??-kérdezték.

Nemmel bólogadtunk! Nagyon fájdalmas volt... de muszály volt!

-Tom jöhet a meglepetés?-vigyorgott el Bill.

-Milyen meglepetés?-kérdeztük egyszerre krisztyvel.

-Hát... amíg ti itt punnyadtatok a házban, mi igazság szerint nem mindíg koncertezni voltunk. Hanem utánajártunk, hogy egy 18 év alatt át-e lehet költözni ide Németországba.Azt mondták, hogy szülői beleeggyezéssel lehet. A Sulival is beszéltünk, ahova régen mi jártunk, és azt mondták, hogy természetesen lehet, csak meg kell tanulntok németül, de ez a legnagyobb gond:) És, hogy mindíg velünk legyetek... hát...-vett egy levegőt Bill, és Tom folytatta- megkérünk titeket, hogy legyetek az új előzenekarunk a Blog27 helyett..., mert hallottuk, mikor a zuhanyzóból énekeltetek. És nagyon szép hangotok van...

Istenem...Nem.. már megint...Elájultam, Kriszty nem tudott szóhoz jutni és nem is mert semmit mondani nélkülem amibe én nem eggyeznék bele. De ezután sokkal édesebb volt a felkelés, Bill megcsókolt! ♥♥♥ Istenem!!!

-Jaj... mi történt?? Jól hallottam amit mondtatok?- ezek voltak az első szavaim.

-Igen, jól, de mi még nem hallottunk a válaszotokat...-mondták.

Hirtelen hatalmas csend lett a szobába, mint amikor felelünk matekból. De ez sokkal jobb volt a matek óránál, SOKKAL SOKKAL SOKKAL Jobb!!!

-Hát.. izé... én benne vagyok,Kriszty?!-mondtam és Kriszty felé fordultam.

-Bevallom mikor még idejöttem nem rajongtam értetek, de ez mostmár teljesen megváltozott. Imádlak titeket...Tomot főleg!:) Hát... ha Szandy te is benne vagy akkor én is.-felelte megnyugtatóan Kriszty.

-Oké, azt hiszem ezt megbeszéltük.-helyeselte Tom.

-De hát... még anyuék hátra vannak.-megszóltam szomorúan.

-Hát. ami azt illeti már nincsenek. Beszéltünk velük, először bevallom nem engedték, de utána mondtam, hogy bármikot hazamehettek mikor honvágyotok van! - vágott bele Bill- És azt mondták, hogy ha a jegyeitek nem romlanak le akkor természetesen maradhtattok, de ha rontotok, akkor mennetek kell haza.

-Úr Isten... de ciki, ilyet mondtak anyuék?? Pont a TH-nak? Ezt nem élem túl.-sutoggtam krisztynek.

-Nyugi... a mi szüleinknek is vannak kikötéseik.-hallotta meg Tom.

-De hol lakunk majd? A sulit nem csinálhatjuk úgy hogy minden reggel bejövünk ide. Túl messze lenne. -momóndtam a többieknek.

-Nyugi... lesz egy tanár aki velünk jön minden hova és tanít titeket az úton. Mi is így tanulunk...-mondta Tom- "tanulunk...hehe"!

-Akkor ti mindent szépen elintézttek helyettünk! - jelentettem ki nagyon nagy örömmel.

-Igen... vagyis nem... mi legyen az eggyüttesetek neve? milyen fajta zenét játszotok és hogy öltözködtök? - mondta Bill.

-Miért baj van a ruhánkkal?-kérdzte Kriszty.

-Nem... nagyon csinosan öltözködtök, csak tudod, ha van egy eggyüttesetek fel kel vegyetek egyfajta stílust, lehet persze változtatni rajta, csak ahhoz "hű" kell maradni. Nem nézhetsz ki az eggyik nap Napnak másnap meg Holdnak. Értitek!?-kérdezte Bill.

-Pont te beszélsz? - pimaszkodott kriszty , csak ezt halkan mondta így SZERENCSÉRE nem hallotta meg Bill... még az kellett volna. :)- Hát...-a többire nem tudom a választ.

Este elment mindenki aludni... "aludni"... nem tudott semelyikünk sem. Kimentem a hotel konyhájára kérni egy jó meleg tejet. Isteni volt. Aztán zsupsz vissza az ágyba. Krisztyvel azon törtük a fejünket, hogy mi legyen az eggyüttes neve... azt tudtuk már, hogy rockot akarunk jétszani.. persze nem kemény rockot. "Mi legyen ennek  a bandának a neve?" ezen járt a fejünk. Szerintem a srácok is valami ilyesmin gondolkozhattak.Abban biztosak voltunk, hogy a 7-es szám szerepelni fog benne... nem lehet egy ilyen számot kihagyni. :)) De többre nem is vittük.

-Angol legyen...!-tanácsoltam!

-Mit szólnál a Crazy 7-hez?? -kis vigyor Kriszty arcán.

-Az király!-hallottuk ajtó mögűl!

És beléptek az ikrek.

-Ti meg mit kerestek itt?-azzal leültek a kanpéra.

-Hát... helyes válasz az, hogy titeket??-mosolyogtak!

-Tökéletes...!-mondtuk egyszerre.

Én meg Bill kettesbe hagytuk őket.Kimentünk a Bill szobájába.

-Tom, akarod?- kérdezte Kriszty.

-Hát...de csak ha te is. Én akarom, de nem akarok semmit elrontani... ez miatt.-mondta.

-Jaj... ezek után?? Tornádó is lehet akkor se omlik össze semmi köztünk...-folytatta kriszty.

Ezek után én meg Bill elmentünk az ajtó mögül, a többire nem voltunk kiváncsiak.:))

-Nagyon szép a szemed.-dícsért Bill!

-Köszönöm... a tied is nagyon...-feleltem. De én szerintem még akkor sem tudtam felfogni, hogy mi történt velem ebben a 2-3 hétben.

-Most, hogy így "benne" vagyunk a témába te akarod?-kérdzte Bill...

-Hát... igen. De azt nem értem miért nem lehet kimondani azt, hogy Szexet? Hiszen ha lefekszünk egymással akkor már szerintem nincs utána mit cszégyelni köztünk...Vagy tévedek?? Amúgy meg ha megkérdezed rendesen akkor én benne vagyok.-mondtam :))))):))):)))))

-Oké... akkor lefekszel velem? De szerintem úgy és akkor amikor te akarod. -felelte.