Az a bizonyos álom/álmodozás...

Tiniként mindig is rajongtam a modellekért, de nagyon.
Elhatároztam, olyan 10-11 éves koromban, hogy én magam is híres
modell leszek! Nagyon beindultam, és anyuékat is fűtem ,hogy majd ha
a középsulira kerül a sor, akkor had menjek modell suliba! Ezt meg is
engedték! Ennek nagyon örülötem, és egyre jobban vártam, hogy 16
éves legyek! Eltelt több év, és 16 éves lett, és már nagyban élveztem
az új kis modellpalánták társaságát! :D
Nagyon sok szép lány volt köztük! Legtöbbel össze is
barátkoztam! Mindenki mondta nekem, hogy mennyire jó az alakom, és
tök szép vagyok. Ezt persze nem hittem el, mert marha rondának
tartottam magamat! Ezt egyre többen jegyezték meg. Köztük fiúk is.
Míg végül a suli leghelyesebb sráca is mondta! Na, ekkor már elhittem,
hogy tényleg szép vagyok! :D Nagyon jól éreztem magamat, és a
fotózások is jól sikerültek! A fotós, és a "tanár" is megjegyezte, hogy
mennyire szép vagyok, és az alakom is jó! Benyögtem nekik egy
köszönömöt, és nem is figyeltem már rájuk! :D A képekre figyeltem,
hogy miylen fejet vágjak, és hogy állajak be. Arra törekedtem, hogy
mindegyik kép nagyon jól sikerüljön!
Ez persze bentlakásos suli, és csak a tavaszi szünetre, meg ilyenekre
mehettünk haza! Én nagyon élveztem, hisz ez volt az álmom, hogy
egyszer híres modell legyek!
Teltek, csak teltek a hónapok Egyre több fotózáson vettem részt, és
egyre jobképek készültek rólam! A barátnőim mind irigykedtek rám,
mert nekem szinte egy rossz képem se készült, és ez nekem nagyon
rossz volt.
Az év végén, kijelentették, hogy az ideji év modellpalántája ki! Tudtam,
hogy nem én leszek, hiszen szerintem én ronda vagyok. Az igazgató
így mondta: "Most pedig kijelentem, hogy ki ez ideji tanév
modellpalántája!" - Miután ezt mondta várt egy kis időt, és utána
mondta a nevet:"Az ideji év modellpalántája: ÁBRAHÁM KÍRA! /Ez egy
álnév, nem ez az igazi nevem! :D :P/ Na, ez az Ábrahám Kíra, én
voltam! Amikor ezt bejelentette nagyon örültem neki, és szörnyen
boldog lettem! A barátnőim mind fintorogva néztek rám, és elkezdtek
puspogni rólam! :S Szomrú lettem egy kicsit. Mondta még az igazgató,
hogy menjek ki a "díjamért"! Nem mondta meg mi az, így hát kíváncsi
lettem, és kimentem /igaz, ez csak természetes:D/ Az igazgató átadta
a "díjam"! Egy oklevél féle volt. De amikor elolvastam, ez állt a
papíron: "Gratulálok Ábrahám Kírának! Mivel te vagy, az ideji év
modellpalántája /2010. 06. 16./ így a nyáron, minden nap kell járnod
fotózásra, és a legjobb fotód kerül a tinimagazinok címlapjára! Ez a
tinimagazin a BRAVO! Persze minden nemzetiséű BRAVO! A némettől
kezdve, a lengyelig, mindegyiken! Még egyszer gratulálok, és el ne
felejtsd a fotózásokat! :D"
Ennek nagyon, de nagyon megörültem!

Vége lett az évnek! Eljött a nyár, és a fotózások ideje.
Az első nap, amikro a fotózáson voltam, megbeszéltük a részleteket.
Lekezdtük a fotózást. Nagyon jó képek sikeredtek. A fotós mondta, ha
így folytatom tovább, akkor Európa szerte híres modell leszek!
Egyre tobb fotózáson vettem részt.
Egyik fotózás elején a fotós kijelentette, hogy a magyar BRAVO
címlapján hamarosan én leszek. Mondta, hogy már szóltak is neki, hogy
válasszuk ki a fotót, hogy melyik legyen címlapon. Ki is választottuk.
Pont azt, amelyik nekem nem nagyon tettszik, de a fotósom szerint, az
a kép lett a legjobb, így hát az lett. Féltem egy kicsit, hogy mindenki azt
mondja majd, hogy miylen ronda Európa modellpalántája, de fordítva
lett! :) Az utcán is megállítottak néha...
Egyszer, mikor fotózásra mentem, akkor a fotózás elején mondta a
fotósom, hogy egy hét múlva megyek ki Németországba egy modell
versenyre!
Ennek természetesen nagyon megörültem, mert a kedvenc együttesem
NÉMET, és ez az együttes a TOKIO HOTEL!! :D :)
Teltetek múltak a napok, és eltelt az az egy hét... Szerdára esett az
indulásom időpontja. Kedd este már mindent összepakoltam, mert kora
reggel indult a gépünk a fotósommal Németországba!
Szerda reggel, 4-kor már a reptéren voltunk. A gépünk negyed 5-kor
indult, így hát negyed órát vártunk... Addig elmentünk egy büfébe venni
valami ennivalót, mert éhesek votlunk. Ettünk, és utána mentünk a
géphez, épp hogy elértük...:D Felszálltunk a gépre, és rögtön
elaludtam... Arra ébredtem, hogy a gép száll le.
Leszálltunk Bécsben, és kipakoltuk a gépből a cuccainkat, és ahhoz a
hotel felé vettük az irányt, ahol megszállunk majd. Dél volt, amikro
minden a szobánkban volt... Megebédeltünk, és lefeküdtünk aludni,
mert nagyon fáradtak voltunk. Én nem naon tudtam elaludni,de nagyon
fáradt is voltam... És nagynehezen elauldtam, de folyton a verseny járt
az eszembe, és az, hogy egy városba lakom most a TH tagjaival. Velük
is álmodtam, hogy mit, azt nem tudom! :D Az egész napot átaludtuk,
és másnap reggel már a versenyen voltunk! Szrönyem izgultam, mert
mint kiderült, a mellékzsűri a TH lesz! Megkaptuk a sorszámokat, hogy
ki hanyadiknak volnul be! És mit gondoltok, hányas sorszámot kaptam?
Még jó, hogy az 1-est! :S:D
Feöltöztettek, és kifutottam a kifutón! :D Megláttam előttem a TH-t, a
tekintetem rajtuk maradt... Megálltam egy pillanatra az ámulattól, de
észbekaptam, és mentem tovább... Azt figyeltem meg, hogy amikro a
kifutón mentem Tom végig a lábamat nézte... És végig engem a bámult,
nem is azt, hogy hogy mozgok, vagy valami! Ennek nagyon örültem,
mert megbolondulok Tomért! Visszamentem a "színfalak mögé" és
vártam. Mivel több fordulós votl a verseny, ezért egész nap ott voltunk.
És több ruhafélében kellett a kifutón "rázni a seggünket". :D
Mindez szépen lement, és Tom folyton csak engem nézett, a végére
már kezdett kicsit idegesítővé válni, de nagyon nem érdekelt!
Eljött az eredményhirdetés... Nagyon sok lány nevezett be a
versenyre, szóval voltunk vagy 100-an... Gondoltam, hogy nem lesz
sok esélyem, mivel nagyon sok szép lány volt rajtam kívül... Az első
háromnak az volt a nyereménye, hogy a következő évben, minden
legújabb német BRAVO címlapján ő lesz... és mindig lesz róla új info a
BRAVO-ban. De a fődij nem ez volt... Hanem a fődij az az volt, hogy
EURÓPA SZERTE HÍRESSÉ TESZIK AZT A MODELLPALÁNTÁT!!
<-- ez az eslő helyé voltl... Tovább nem sorolom, mert nem emlékszem
rá! :D
Na, eljött a pillanat, amikro megtudtam, hogy hanyadik leszek... Nem
vártam sokat... Tom mondta be az eredményt! Persze németül
mondta... Ezt mondta: " A verseny győztese nem más, mint... /Itt
megállt.../ Nem más mint, ÁBRAHÁM KÍRA!!!
ÚRISTEN EZT EL SEM HISZEM! Megnyertem a versenyt... Ez lehetetlen,
ezt csak álmodom!! De nem, mert ki kellett mennem a díjért! Szörnyen
boldog voltam, és amikro kimentem Tom adta át a nyereményt, és
amikro átadta, mélyen a szemebe nézett! Itt zavarba lettem, szerintem
tök elpirultam.! Átadta, és visszamentem... Odamentem a fotósomhoz,
és gratulált nekem, és lesmárolt a fotósom! /Fiatal gyerek volt, 20
éves, és helyes/ De ellöktem magamtól, mert én Tomot szeretem. Tom
ezt végignézte, és látszott rajta, hogy elszomorodtt... Velem együtt!
Na mindegy, megbeszéltem a sráccal, és hazamentünk, nem maradtunk
ott a buliban. Mert lett volna...
Hazamentünk, és én rögtön elaludtam, és a fotósom azzal ébresztett a
reggel, hogy készüljek, mert megyünk egy fotózásra! És azt mondta,
hogy Tom is ott lesz. Mindezt nem nagyon hallottam, de a Tom szóra
felugrottam az ágyamból, és zavarodottan kérdeztem, hogy mit
mondot! Ő elmosolyodott, és újra elmondta. Gyorsan felöltöztem, és
indultunk is a fotózásra!
A fotózáson, most kitűnően jól szerepeltem, és még Tom is megdícsérte
a képeket. A fotózás végén Tom odajött hozzám, és elkezdtünk
beszélgetni. Nagyon sokat bezsélgettünk... Mindenről...
Egyszercsak "elfogyott" a téma, és halgattunk mnid a ketten, és
mosolyogtunk, mosolyogtunk az előző viccen! :D És egyszer csak Tom
megkérdezte maga elé bámulva, hogy volt-e már barátom- vagy van-
e...? Mondtam neki, hogy nem is volt, és nincs is... Utána megint
kérdezte, hogy van-e, aki tettszik neke, vagy van-e szerelmem... Én
erre ránéztem, néztem mélyen a szemébe, és nem feleltem. 5 percig
így ültünk, és Tom kérdezte megint, hogy akkor van-e! Én erre
mondtam neki, hogy van szerelmem... Kérdezte, hogy ki az! Megint
néztem rá, mint az előbb, de most előbb feleltem! TE VAGY AZ TOM! -
mondtam neki! Tomon látszott, hogy örült, és elnevette magát!
Rámnézett, megfogta az államat, és gyenéden megcsókolt. Én
viszonoztam is. Két percig csókolóztunk, és megkéreztem utána tőle,
hogy neki van-e csaja, vagy van-e aki tettszik, esetleg szerelmes-e.
Tom erre azt válaszolta, hogy : Igen. van aki nagyon tettszik nekem.
Kérdezem tőle kissé szomúran, hogy ki az. Tom mosolyogva rámnézett,
és azt mondta, hogy TE VAGY AZ, TE BOLOND! És közben nevetett, és
én is elmosolyodtam, és megint megcsókolt Tom. Ez a csók, több mnit
10 percig tartott, és arra lettem figyelmes, hogy Tommal nagyon
szorosan átöleljük egymást, és hogy Tom megfogta a seggem! :D
Nagyon jól csókol, és nem is akartam ezt abbahagyni... Este 10-ig
beszélgettünk ott a "fotóteremben". Tom megadta a számát, én is az
enyémet, és egész este dumáltunk telelfonon, persze akkor, amikro
már elváltnuk! :) Megbeszéltük, hogy másnap egész nap együtt
leszünk! /Hiszen egy hónapig Németorzságba vagyok a verseny
után...:D/ Eljött a reggel, gyorsan felöltöztem ,és kivágtattam az ajtón,
otthagyva Gergőt. /Gergő, a fotósom/ Besuhantam abba a kávézóba,
ahol megbezséltük a talit. Ott szépen megreggeliztünk. De semmit nem
ettünk, csak egymást! :D /Smároltunk/ Szrönyem élveztük egymás
társaságát! Így telt el a napunk. Ebédelni is együtt ebédeltünk, egy
bácsi étteremben. Elég jó híre van... Ebéd után beültünk mozizni.
Valami horrorfilemt néztünk meg! Mivel utálom a horrorfilemeket,
nagyon "féltem", de Tomnak nem akartam mondani, hogy utálom az
ilyen horrofilmeket, mert lehet, hogy megbántódott volna! A filmben
végig fröcsögött a vér, és az én gyomrom össze volt szorulva.
Odabújtam Tomohz, és lesmároltam. De amikro kinyitottam a szemem
smár közben, azt vettem észre,hogy Tom a melettünk ülő kiccsaj kezét
fogja. Gyorsan abbahagytam a smárt. Átnyúltam Tomon, és a csajt
felpofoztam Tommal együtt, és kitrappogtam sírva a moziteremből...
Persze Tom utánam rohant, és meg akarta magyarázni, de nem
érdekelt és hazáig meg sem álltam! Berontottam a szobába és
zokokgva lefeküdtem az ágyamra, azt a macimat átölelve, amit
Gergőtől kaptam még, amiért megnyertem a versenyt. Gergő persze
odajaött hozzám és kérdezte mi a bajom. Elmeséltem neki, mert neki
mindent elmnodok, ő olyan nekem, mintha a bátyám lenne. Szépen
meghallgatta, és odabújt mellém, és átölelt.Le is smárolt, de most
hagytam...Nem tartott sokáig. mIután abbahagytuk megkértem, hoy
többet ez ne forduljon elő, légyszíves. Azt mondta rendben, érted
mindent! :) Itt egy kicsit elpirultam, és utána folytattuk a beszélgetést.
Mondta, hogy ne sírjak, vele is volt már ilyen. Meg ez nem is olyan nagy
dolog. Mondta, h túlreagálom a dolgot. Ezen elgondolkoztam egy kicsit.
Utána mondtam neki, hogy ő a nagy szerelmem meg... Erre ő: De akkor
is, nem kell ennyire túlreagálni, mert lehet, hogy most ezért fogod
elveszíteni.Hívd fel, és bezséld meg vele. - Tanácsolta. Rendben,
felhívtam. Megbeszéltünk egy talit abban a kávézóban, ahol reggel is
taliztunk. Elmentem, és Tom már ott várt. Leültünk egy asztalhoz, és
megbeszéltük a dolgokat. Mondta: Biztosan félreértetted a dolgot. Az a
csaj, a rokonom, az unokahugom, és ő is félt egy kicsit, mkint te, és
kérte, hogy fogjam meg a kezét. De ezt nem hagytad, hogy elmondjam,
mert már tevénykedkettél is. Szegény unokahugom most nagyon
roszsul érzi ezért magát. Erre én: Jajj Istenem, hogy lehetek ennyire
tapintatlan, hogy én mennyire hülye vagyok! Istenem, ez már fáj! :S
Jajj, ezer bocsi, kérlek bocsáss meg! Az unokahugodtól és kérj légyszí
bocsánatot a nevemben! BOCSI! Tom: Semmi baj drágám, velem is
előfordult már!- És Tom elmosolyodott velem együtt. És megcsókolt, és
megint minden a régi volt. Hazakísért és aznap éjjel ottaldut nálunk.
Persze együtt aludtunk. Reggel, amikor felébredtem nem találtam sehol
Tomot, és megint ekezdtem rosszra gondolni, de az étkezőasztalon
megláttam egy cetlit. Odamentem megnézni mi van ráírva! A cetlin ez
állt: "Szija kicsim! El kellett mennem próbára a bandával! Tudom, ma
mész haza, de majd a próba végén kimegyek veled a reptérre. Úgy
alakítottam a próbát, hogy el tudjalak kísérni téged a reptérre és el
tudjak tőled búcsúzni. Ezer csók a kicsi szádra: Tom! :) - Amikor ezt
elolvastam, megnyugodtam. Olyan rosz volt nélküle ez a délelőtt,
szétuntam a fejem! És egyedül is kellett ebédelnem, mert Gergő sem
volt otthon :D :S De eljött az 5 óra /nagynehezen:D/ Hatkor indul a
gép. 5-re már Gergő is itthon volt. Kimentünk a reptérre, és Tom már
ott várt. Gergő kezébe nyomtam a bőröndömet, és odarhontam
Tomhoz, és a nyakába ugrottam és megcsókoltam! Gergő utánam jött,
és mondta, hogy jó lesz elbúcsúzni, mert indul hamarosan a gép.
Búcsúzkodtunk. Megbeszéltük, hogy minden nap bezsélünk telefonon,
és hogy e-mailozunk is. /Mivel megadta a címét/ Mondta, hogy egy
hónap múlva lesz konci Magyarországon, és hogy nekem már meg is
van a jegyem. Persze az első sorba! :D Ezt egy borítékba a kezembe
nyomta. Megköszöntem, és megcsókoltuk egymást. Ez a csók 20 percig
tartott. Ez volt életem legjobb csókja. Miután abbahagytuk,
elköszöntem, és felszálltam Gergővel a gépre. Az ablakhoz ültem, és
onnan még integettem Tomnak. Tom is visszaintegetett. Egyszer csak
eltűnt a föld Tommal együtt. Már a felhők között voltunk. Annyira
néztem ki a fejemből az ablakon át, hogy észre sem vettem. Na
mindegy.
Amikro Budapesten leszálltunk a gépről, hazamentünk egy taxival, és
otthon rögtön felhívtam Tomot. Két és fél órán át beszéltünk telefonon.
Este tíz volt, amikor sikerült elaludnom. Reggel már Tomm nélkül
keltem, kicsit rossz érzés volt, hogy nincs ott melettem. De tudtam,
hogy egy hónap múlva megint találkozunk. És ekkor jobb kedvem lett.:)
Felöltöztem, és utamat vettem a suli felé... /mivel ez a nyár végén volt/
Egész suli idő alatt szomorkás voltam Tom miatt, de tudtam, hogy
amikro találkozunk, akkor nagyon jól érezzük együtt magunkat, ez volt,
ami éltetett..! :) :D

Nagyon rossz, hogy csak nagyon ritkán láthatom, de annál jobb érzés,
amikor talizunk.

THE AND! :D